Völgy

A völgy a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg.

Leggyakoribbak a hosszanti és a kereszt- vagy harántvölgyek. Ezek neve onnan ered, hogy a hegységek hosszában vagy keresztben húzódnak. A hosszanti völgyek rendszerint tágasak és a fenekükön felhalmozódó hordalékból álló talaj miatt lapályosak, bennük kisebb-nagyobb völgyi síkok vannak. A keresztvölgyek általában keskenyek, sok helyen völgyszorosokká szűkülnek. A hegyhasadékok is nagyobbrészt keresztvölgyek, sőt valószínű, hogy keletkezésekor minden keresztvölgy csak hegyhasadék volt, amilyen például a tordai hasadék.

A keresztvölgyek legszebb példája Magyarországon a visegrádi völgyszoros. Közép-Európában az ausztriai Alpok mutatják a hosszanti- és keresztvölgyek legtanulságosabb példáit.

Források

  • Bokor József (szerk.). Völgy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. 

Külső hivatkozások

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a völgy címszót a Wikiszótárban!
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap